Egyelőre vs egyenlőre

BE FREE - több éve

@könyvmolnár: egyelő: Mezőgazdasági eszköz, növények (ki)egyelésére. Egyelőre van szükségem, hogy kiegyeljem a kukoricát. Mondom egyelőre. De csak egyelőre. Hmmmm?

Bejegyzés: Egyelőre vs egyenlőre

könyvmolnár - több éve

valóban egy fontos dolog ez a helyesirási blog. Én az USA-ban élek és csak rövid magánhangzokat használok, - igy is érthetö. Tehát ez az egyelöre dolog még nincs megmagyarázva. Ezt a MHSZ tudná megmagyarázni, de ott nem találni utalást erre. Aki talál - kérem irja ide. Furcsa az egész, mert az egyelés egy mezögazdasági munka, és lehet az egyezség régi magyar kiejtéssel (pld a székelyeknél vannak ilyen furcsaságok) de a logika azt mondhatja, hogy nem jöttek egyenlö álláspontra, tehát nem jöttek egyenlöre. Ugyanigy az idöt is jelentheti az egyenlö, és nem az egyelö. Tehát nem helyes az ha valaki nincs itt még és egyelöre üres az osztály, hanem az egyenlöre ( a mai , mostani idönek megfelelöen, annak megfelelöen azzal megegyezve ....) nincsen még itt stb... Ismétlem a kérdést csak az döntheti el, hogy mit jelent az egyelés, és az egyelöre szó. Nem jöttek egyelöre = nincs közös megegyezés ? Ha ez heles, akkor az idöt nem igazán jelenti. AS röhej az egészben hogy a MHSZ egy csomo más dologban is változtatott az álláspontján: azt irja sokszor: ez is az is helyes. Tehát a Johannesburg nem South Africa-i , hanem dél afrikai, ugyanakkor a Fokváros nem Cape Town, de a Coock kapitányrol elnevezett Coock Town nem Szakácsváros, és New York sem ujváros...stb...... örület

Bejegyzés: Egyelőre vs egyenlőre

Etain - több éve

Helló! Sürgősenfontos lenne megtudnom, hogy az "ótépés" és a "miépes" szavakat hogyan kell helyesen leírni... ((: Ha a fentieket olvasom, a miépes lehet miépes az áfás mintájára, de valahol azt mondták, az áfás csak kivétel, és mivel a MIÉP tulajdonnév, MIÉP-esnek köll azt írni. Meg OTP-s nek. Nos? Köszi előre is! (:

Bejegyzés: Mozaikszavak

csibekacsa - több éve

Nagyonis helyes megközelítés a szótő keresése ebben az esetben. Szétbontva így néz ki: kül+ön+b+en, kül+ön+b+ség. Történetileg a 'külön' szó a 'kívül' határozószó 'kül' alakváltozatából keletkezett 'hol?' kérdésre válaszoló -n helyhatáróraggal. A 'különb' ennek '-b' fokjellel ellátott változata. Az elírások oka ('külömbség') nyilvánvalóan a kiejtés. A 'b' hang kétajakkal képzett míg az előtte álló 'n' hang kiejtésekor a nyelvet a szájpadláshoz szorítjuk. Tessék kipróbálni! Ez nagyon megnehezíti a kiejtést, ezért a nyelvünk könnyít magán és egyszerűen 'm'-nek ejti az 'n'-t. (Az 'm' szintén két ajakkal képzett.) Na most a helyesírást az zavarhatja össze, hogy milyen elveket is követünk. Ugye középiskolából is derenghet a kiejtés szerinti írás elve, avagy a szóelemző írás elve. Ebből a szempontból a helyesírás nem következestes, így könnyen támad zavar, hogy melyik elvet is kellene adott esetben követni. Pedagógiai szempontból fontosnak tartom, hogy ismerjük a rontás okát, mivel így nemcsak egy alakra érvényesen tudunk másoknak a helyesírásban segíteni, hanem esetleges hasonló alakok írásához is támpontot tudunk adni.

Bejegyzés: Van különbség!

csibekacsa - több éve

Sziasztok! Érdekes probléma ez a had, hagy, hadd dolog. Engem inkább nyelvtanilag érdekelne és kevésbé szeretnék azon sopánkodni, hogy milyen rossz a gyerekek helyesírása. Szerintem ugyanis a tipikus helyesírási és nyelvhelyességi hibák nagyon fontosak a nyelvész számára, hogy a folyamatosan változó nyelvben felismerjen bizonyos tendenciákat és azokhoz alkalmazkodva határozza meg a helyesen írás normáit. (Szándékosan nem helyesírási szabályokat írtam, mert szerintem ez azt a helytelen képzetet kelti, hogy kőbe vésett dolgokról van szó.) Akkor következzenek a nyelvtani felvetések: Felmerült, hogy a "Hagy vezessek már a saját tempómban!" mondat helytelen lenne. Nos, ezen eltűnődtem és felütöttem az Etimológiai Szótárat. Megkerestem benne a 'hadd' és a 'hagy' szócikket. Ennek tanulsága az volt, hogy a 'hadd' alak a 'hagyd' szóból keletkezett szófajváltással. Nem írja pontosan, hogy milyen szófajú lenne a 'hadd' alak, de szerintem igéből (hagy+d) képzett mondatszóról beszélhetünk, ugyanis a szótár szerint "eredetileg különböző összetett mondatok beleegyezést kifejező főmondataként volt használatos: hagyd, hogy elmenjen! > hagyd! menjen! > hadd menjen!". Na már most ez a megengedő jelentéstartalom benne van a 'hagy' igealakban is, szóval elképzelhetőnek tartom, hogy valamilyen formában mégis helyes lehet a "Hagy vezessek már a saját tempómban!" mondat. Talán kifejtett formában jobban látszik: "Hagyja már azt, hogy a saját tempóban vezessek!" Egyébként ilyen összetett mondat tömörödés (ez nem szakszó csak hosszú lenne leírni, hogy pontosan mi is ez a jelenség)előfordul a magyarban. Pl: "El kell menjek." 'Az kell, hogy elmenjek. + El kell mennem.' Ez pedig erdélyi eredetű összevonódás és nem olyan régóta van jelen a nyelvben. Nos ez nem egy végiggondolt gondolatmenet csak egy kis gondolkodni való adalék. A másik adalék csak annyi, hogy létezik egy összetett szó a 'haddelhadd', amely a 'hagyd el' (jelentése: 'hagyd abba') alakból főnevesült. Ezek lettek volna a meglátások. Én is örülök, hogy valaki foglalkozik a helyesírási "hibákkal". Szerintem is figyelni kell rájuk, és nem csak azért, hogy kijavítsuk őket, hanem, hogy tanuljunk belőlük, hogy úgymond, az ujjanikat a változó nyelv pulzusán tartsuk. :)

Bejegyzés: Hadd, had, hagy